Molekuladinamikai vizsgálatok határfelületek, és kondenzált fázisok valamint szilárd kristályos rendszerek modellezése. A gázfázisú statikus rendszerek modellezésén túl kondenzált fázisok továbbá ezek határfelületeinek vizsgálata (Horvai György) is nagy jelentőséggel bír. Ezen számítások egy része molekuladinamikai vizsgálat klasszikus erőtér vagy kvantummechanikai szinten elvégezve. Gyakran alkalmazott módszer a periódikus határfeltétel megadása. Ezen szimulációkkal kristályos rendszerek is vizsgálhatók, és jó lehetőséget biztosít nanométeres mérettartományba tartozó rendszerek tanulmányozására is (Szieberth Dénes, László Krisztina). Kiemelendő, hogy heterogén katalitikus reakciók vizsgálatára is mód nyílik, de a nanoméretű részecskék méretének, alakjának változtatásával lehetőség van fizikai tulajdonságok változásának megjóslására is. A dinamikai vizsgálatok egyúttal a homogén fázisú reakciók mechanizmusának kutatásakor is szolgáltatnak alapvetően fontos információkat, a reakciók lefutását meghatározó szabadentalpia ilyen típusú számításokból kapható meg a legjobban.
Rövid tartalmi leírás és technikai megközelítés A molekulamechanikai megközelítés felhasználásával kiterjedt rendszerek is vizsgálhatók, s lehetőség van molekuladinamikai számítások elvégzésére is. A periódikus határfeltétel alkalmazásakor (ez különösen kristályos rendszerek esetén hasznos megközelítés) ab initio kvantumkémiai illetve sűrűségfunkcionál szinten is végezhetők molekuladinamikai vizsgálatok (amennyiben az ismétlődő térfogatelemben lévő atomok, illetve elektronok száma még kezelhető).
A várt eredmények összefoglalása, jelentősége, alkalmazásaik A várt eredmények közül egyrészt alapkutatási szempontból érdekes a folyadékok határfelületi jellemzőinek a megértése, hiszen ezen ismeretek birtokában határfelületeken lejátszódó folyamatok megérthetők, megjósolhatók. A reakciók molekuladinamikai vizsgálata az oldószerben lejátszódó folyamatok esetén bír jelentőséggel, kölönös fontosságú ilyen típusú számítások elvégzése az oldószerrel lejátszódó reakciók (például hidrolízis) esetén, amikoris a nagyszámú oldószermolekulával más lefutású lesz a reakció, mint egy molekula esetén.
