Berlinnek az újraegységesítést követően hasonló problémákkal kellett szembenéznie, mint Budapestnek a rendszerváltás után, olyanokkal mint elszlömösödött városrészek, leszakadó külvárosok, beépítetlen területek. A német főváros egykori keleti felére sikerült olyan stratégiákat kidolgozni, amelyek példaértékűek lehetnek a Budapest VIII. kerület Magdolna Negyedére is, ahol kutatócsoportunk az önkormányzat városrehabilitációs építészirodájával, a Rév8 irodával működik együtt a terület szociális / közösségi megújítása érdekében.
A tanulmányút (2013.április.18-21.) programja két kiadványban összegyűjtött ismertanyagra támaszkodva jött létre, ezek az URBAN PIONEERS (JOVIS, 2007) és SELF MADE CITY (JOVIS, 2012) című könyvek. A kiadványok által bemutatott projektekből azokat vettük sorra, melyek a csoportos kutatásunkhoz vagy egyéni kutatásainkhoz (ideiglenes használatok, közösségfejlesztés, közterületek rehabilitációja, szociálislakhatás) kapcsolódnak, példaként szolgálhatnak későbbi hazai beavatkozásokhoz.
1 FORUM FACTORY (http://www.forum-factory.de/)
Egy kulturális központ, mely egy többszintes társasház földszintjén található üresen álló üzlethelyiségek helyén lett kialakítva, ahol kiállításokat, workshopokat, előadásokat, kültéri koncerteket lehet tartani, továbbá a környéken élők számára közösségi találkozási lehetőséget nyújt.
2 KREUZBERG TURM (http://www.archdaily.com/164259/ad-classics-the-kreuzberg-tower-john-hejduk/)
A John Hejduk által 1988-ben tervezett toronyban, szociális lakások kaptak helyet. A posztmodern építészet emblematikus épülete a kezdeti városrehabilitáció egyik első elem volt.
3 STREET ART
Berlin egyik jellegzetessége a legkülönbözőbb helyeken előforduló graffitik, melyeknek sokszor meghatározó politikai, társadalmi, szociális mondani valójuk van. A közösség, a társadalom, a társadalom egy részének egyfajta kommunikációs csatornája.
4 AUTOCENTER (http://www.autocenterart.de/Autocenter/Autocenter.html)
A 2000-es évek elején magánkezdeményezésből alapított, non-profit kulturális intézmény célja teret biztosítani a nemzetközi vizuális művészetek számára. A 10 éves működésük alatt elérték, hogy Berlin egyik kiemelt kulturális intézménye legyen.
5 HUMBOLDT-BOX (http://www.humboldt-box.com/ )
Az ideiglenes épület Berlin belvárosának megújulásának szimbóluma, reklámhordozója. Az épület egyben információs iroda, étterem, kiállítótér, kilátótorony, mely ideiglenes létével mind az a célt szolgálja, hogy Berlint mind megújuló várost, Európa egyik kulturális centruma ként mutassa be.
6 FOGLALT HÁZAK
Berlinben számos foglalt ház található. Ezek főként olyan épületek, melyek hosszúidőn át üresen álltak, majd alternatív életet élő fiatalok költöztek beléjük és sajátjukként kezdték el használni azokat.
7 PRINZESSINNEN GARTEN (http://prinzessinnengarten.net/)
A Kreuzbergben található közösségi kert 2009-ben jött létre. Helyi civilek összefogtak, hogy a városrész egy forgalmas csomópontjában található üres telket (melyet az önkormányzat parkolóként adott bérbe) bio kerté alakíthassanak. Azóta a kert a városrész egyik közkedvelt találkozási helye lett, ahol önkéntesek a terményekért cserében dolgozhatnak, továbbá kávézó és büfé létesült, ahol a helyben termelt növényekből készítik az ételeket.
8 TEMPELHOF REPTÉR (http://www.tempelhoferfreiheit.de/en/)
Az út talán legizgalmasabb projektje a 2009-ben a funkciójával felhagyott reptér, melynek egy részét a jövőben beépítésre szánják (oktatási, kutatási épületek). Addig is az egész repteret megnyitották a berliniek számára, így a reptér egy közparkká változott, ahol lehet biciklizni, deszkázni, futni a felszálló pályák betonján, a közbenső terülteken közösségi kertek, sportpályák létesültek. Példaértékű a város részéről a nem használt létesítményeinek a közszámára való átengedésük.
9 PLATOON KUNSTHALLE (http://www.kunsthalle.com/berlin)
Ugyan csak egy magánkezdeményezésből létrejövő kulturális intézmény, mely Berlin egy jó adottságokkal rendelkező részén, egy foghíjtelken létesült. Az ideiglenesség hatását keltő, konténerekből épített épület koncerteknek, kiállításoknak ad helyet.
10 KULTURBAUEREI (http://kulturbrauerei.de/de)
Az egykori sörgyár területén létesült kulturális központ egy multifunkcionális intézmény, mely számos kiállító-, koncertterem és étteremnek ad helyet. A különböző a funkciók egy belső udvarból, illetve udvarok sorozatából nyílnak, így az esti események nem zavarják a környéken lakók nyugalmát.
11 BAUGRUPPEN (http://www.roedig-schop.de/neubau.html#)
Egy „közös-építésű” társasház a sok közül, mely építési mód különösen népszerű Berlinben, Lényeg, hogy egy kisebb társaság, általában baráti/ismerősi kör összeáll és közösen épít a saját igényei és lehetőségei számára többlakásos társasházat. Ennek a társaságnak a motorja a házban működő építésziroda két alapítója Christoph Roedig és Ulrich Schop.
12 INTERBAU (http://www.mai-nrw.de/IBA-1952-57.58.0.html?L=1)
A háborúban elpusztult, Berlin központi részén elhelyezkedő Hansa negyed beépítése 1957-ben kezdődött egy nemzetközi építészeti kiállítás keretében. Az 53 német és nemzetközi építész 45 főként lakóépületet tervezett. A kiállítás célja a „holnap városának” ideájának, a korszerű lakhatása.
13 WESTPARK GLEISDREIECK (http://de.wikipedia.org/wiki/Park_am_Gleisdreieck)
Egykori vasúti területek felszámolásával létrejövő park (parkbővítés) érdekessége, hogy annak ellenére, hogy még nincs befejezve, látogatható. Azaz a félig kész, leburkolt területek nyitottak az arra járók előtt, csak néhány kisebb építési terület van zárva. A környékbeliek már az építés során is használhatják az elkészült részeket. Ez a fajta terület használati mód, merőben eltér a hazai gyakorlattól.
A berlini tapasztalatok alapján két momentumot emelnénk ki, ami szerintünk sikerre vitte az általunk vizsgált beavatkozásokat. Egyrészről a nagyon erős CIVIL KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG, mely szinte az összes projekten tetten érhető. Ez különösen szembetűnő volt a magánerőből elindított kulturális intézményeknél és közösségi kerteknél, továbbá megjelenik ez a fajta alulról jövő kezdeményezőkészség (talán túl intenzíven is) a foglaltházaknál vagy az utcai művészeti beavatkozásoknál is. Másik általunk fontosnak tartott momentum az ÁLLAM, VÁROS, ÖNKORMÁNYZAT RUGALMAS HOZZÁÁLLÁSA, mely lehetővé teszi a közösségi kezdeményezések kibontakozását, valamint felismeri a lehetőségét a tulajdonában lévő területek, épületek közösség általi ideiglenes használatának.
