A TÁMOP-4.2.2.B-10/1-2010-0009 számú Tehetséggondozó programok és tudományos műhelyek projekt, Interdiszciplináris épületkutatás alprojekt keretében a Csonka Pál Doktori Iskola doktoranduszai (Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék), témavezetői, egy további oktatója és 16 hallgató részvételével 18. századi római katolikus templomok felmérését végezték a Pécsi Egyházmegyében.
A kutatás az építészettörténet, szerkezettörténet és tartószerkezet tudomány interdiszciplináris összefüggéseiben – amellett, hogy jelen állapotukat dokumentálja – hozzásegít ahhoz, hogy a korszak építéstechnológiáját jobban megismerhessük a boltozatok formájának, geometriájának, falazási módjának működésének tanulmányozásával. A kutatás Magyarországon hiánypótló, mert ilyen jellegű elemzések kevés esetben és rendszerint csak egy diszciplína keretében történtek. A felmérés anyaga így az építészettörténeti és történeti szerkezeti kutatások fontos forrásaként szolgál.
A felmérőtábort 2012. július 9-től 14-ig rendeztük meg 16 hallgató részvételével. A 18. századi plébániatemplomok felmérése különböző településeken folyt, a csoportok szállását azonban Mecseknádasdon, a Bakancsos házban biztosítottuk. Az alábbi 12 Baranya, illetve Tolna megyei település katolikus templomát mértük fel: Baranya megyében Babarc, Himesháza, Mecseknádasd, Somberek, Szajk, Szebény, Szederkény, Palotabozsok, Tolna megyében pedig Bonyhádvarasd, Cikó, Hőgyész és Mucsi.
A felméréshez a helyszínen a hagyományos mérőeszközök (mérőszalag, mérőrúd, digitális távolságmérő) mellett használtuk a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék lézeres mérőállomását is, amelynek segítségével a boltozatok és hevedereik geometriája, valamint a főhomlokzat pontos magassági viszonyai is pontosan megállapíthatók voltak. Minden épület esetében a helyszínen földszinti és karzatalaprajzok, hossz- és keresztmetszetek, főhomlokzat, valamint részletrajzok készültek. A boltozatokról rendhagyó módon felülnézetet is készítettünk, amelyen jelöltük a boltozat falazási módját, a falkötő vasakat, és ha volt, a függesztő művet is.
Az építészeti felmérés eredményeként a plébániatemplomokról számítógépes program segítségével földszinti alaprajz, karzatalaprajz, hosszmetszet, keresztmetszet és főhomlokzat kerül megrajzolásra M=1:100-as léptékben.
A felszerkesztett rajzok mellé fénykép dokumentáció és egy állapotfelmérő lap is tartozik. A fénykép dokumentáció bemutatja az épület főbb külső és belső nézeteit, építészeti részleteit. Az állapotfelmérő lapra azok az adatok kerültek, amelyeket rajzon nem tudtunk rögzíteni: történeti adatok, egyes épületszerkezetek megnevezése, állapotuk leírása, berendezési tárgyak felsorolása.
Médiamegjelenés a Magyar Televízióban:
http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/03/26/13/Unser_Bildschirm_2013_marcius_26_.aspx
(kb. 6. perctől)