A Ruhr-térség egykori ipari struktúrája – és ezáltal az ipari emlékek jellege – sok hasonlósággal rendelkezik a kutatócsoportunk borsodi akcióterületének adottságaival. A szakmai út során egy működő példát vizsgáltunk: a terület átfogó rehabilitálásakor a hangsúly a meglévő épületállomány újjáélesztése mellett a helyi közösségben (a korábbi gazdasági szerkezet és annak drasztikus megváltozása következtében hátramaradt társadalmi réteg) végbemenő és a helyi közösségen alapuló változásokon volt. A Ruhr-vidék regionális fejlesztéseinek a hátramaradt épületállomány és iparterületek újrahasznosításán túlmenően jól felépített szociális vonulata is volt, egy jövőperspektíva megalkotása a Rajna-vidék számára egy olyan új, minőségi modell formájában, amely nem törli el a terület bányaipari örökségét, amely az itt élő emberek identitásának az alapját is jelenti.
A szakmai út (2012. március 1-8.) céljai a következők voltak:
1. Az egykori nehézipari nagyüzemek területeinek revitalizációjának és a visszamaradt épületállománynak megtekintése. A megújító beavatkozások hatására ezek a helyszínek nagy vonzerővel rendelkező kulturális és turisztikai központokká nőtték ki magukat, némelyek az UNESCO világörökség részévé váltak.
Megtekintett objektumok:
Zeche Zollverein (UNESCO) und Kokerei, Schacht XII. Essen
Ruhr Museum, Schupp, Kremmer, OMA - Rem Koolhaas, Böll, Krabel, 2006
Design Iskola (Zollverein School of Management and Design), SANAA, 2006
Red Dot Design Museum, Norman Foster, 1992-1997
Duisburg-Nord Landschaftpark, Duisburg
Latz und Partners,1999
Konferencia központ és pihenőpark
MKM Küppersmühle, Duisburg
Herzog and de Meuron, 1997-1999
Múzeum
Gasometer, Oberhausen
Jürg Steiner, 1993-1994
Kiállítótér
Jahrhunderthalle, Bochum
Büro Mikisch und Partner, 1993
LWL-Industriemuseum Heinrichshütte, Hattingen
Deutsches Bergbau-Museum, Bochum
Zeche Ewald, Herten
Kokerei Hansa, Dortmund
Consol-Theater, Gelsenkirchen
2. Az épületállomány mellett az ipari múltról tanúskodó egyéb, szabadtéri és a tájat markánsan alakító elemek bejárása, amelyeket a sűrűn beépített ipari régió, urbanizált táj rekreációs zónájaként újítottak meg. Ma ezek az ipari övezetek és meddőhányók zöld területként és pihenő parkként funkcionálnak.
Megtekintett területek:
Duisburg-Nord Landschaftpark, Duisburg
Latz und Partners,1999
Konferencia központ és pihenőpark
Halde Haniel, Bottrop, 1999-2002
Meddőhányó rehabilitáció, szabadtéri színpad és a „Totem”
Tetraéder a meddőhányón, Bottrop
Drecker Landschaftsarchitekten, Wolfgang Christ, Claus Bollinger, 1990
Nordsternpark, Gelsenkirchen
Pridik + Freese Landschaftsarchitekten,Thomas Sieverts, 1997
Landschaftspark Hoheward meddőhányó, Herten
Halde Rheinelbe (meddőhányó), Gelsenkirchen
Jörg Dettmar, 1995-1999
Landmarke Angerpark, meddőhányó, Duisburg
Zollverein park, Schacht XII., Essen
Schwebebahn, Wuppertal (magasvasút)
3. A borsodi kutatási területen található Rudapithecus hungaricus leletek, és a lelőhely bemutatásához segítséget nyújtó előképek megtekintése, inspirációgyűjtés.
Megtekintett projektek:
Neanderthal Museum, Mettmann
Arno Brandlhuber, 1996
Varusschlacht Museum und Park, Kalkriese
Gigon and Guyer Architecten, 1998-2002
Az út tanulságainak összegzése:
A Hajrá Borsod ipari táj! – Ipari táj rehabilitációja az észak-magyarországi periférián című projekthez fontos előképeket ismertünk meg a személyes bejárás során: az egyes épületek építészeti kialakításától kezdve, az ipari táj alakításán át, a volt ipari épületekben működő közösségi programokig. A féléves tervezési feladathoz kapcsolódóan a bejárt példák eszköztárunk bővülését szolgálták, a szakirodalomban fellelt működő mechanizmusok helyszíni megtekintése alaposabb megismerést és megvitatást tett lehetővé.
