5/a A hazai ipari építészet 1945-1970
A 2011 ősze és 2013 augusztusa közötti időszakban két irányban zajlott a Hazai ipari építészet 1945-1970 című kutatás. Egyfelől a témakör átfogó feldolgozásának alapjait jelentő munkálatokra került sor, így különösen a vizsgálandó emlékanyag (épületek, épületegyüttesek, tervek) összegzése, a kapcsolódó szövegforrások és szakirodalom (a vizsgált korszak szaksajtójában publikált épület- és ipartelep-bemutatások, tervezőirodai kiadványok, stb.) összegyűjtése és rendszerezése, a témát érintő tudományos (építészettörténeti, művészettörténeti, társadalom- és gazdaságtörténeti) feldolgozások áttekintése, valamint az adatgyűjtés egyéb fontos forrásainak (levéltári állományok, fotóarchívumok, tervezői adattárak) feltérképezése és vizsgálata.
Másfelől sor került bizonyos résztémák kutatására és az eredmények írásos összegzésére is. A részkutatások egyik fókuszpontja az 1947 és 1970 között épült hazai erőművek építészete volt. Ez a munka alkalmat adott arra, hogy egy kiemelten fejlesztett iparág (a villamosenergia-ipar) 1950-1960-as évekbeli alakulását végigkísérve elemezzük az egymásra ható technológiai változásokkal, szerkezettervezési-tipizálási tendenciákkal és társadalmi igényekkel összefüggő építészeti törekvéseket. A kutatások eredményét egy 2012-2013-ban íródott nagyobb tanulmány összegzi.
A részkutatások másik fókuszpontja a magyar ipari építészeti tipizálás sajátos tendenciáinak a feltárása volt. Ennek kapcsán 2012-ben elkészült egy nagyobb tanulmány is Az egyeditől az univerzálisig. A tipizálás problémája a magyar ipari építészetben 1947 és 1960 között címmel, de a kutatás jelenleg újabb irányokban (különösen az ún. helyszíni tipizálás kérdései felé) tovább halad. A tanulmány a tipizálási gyakorlat elemzése kapcsán rávilágít a hazai ipari építészet számos sajátosságára, így főképp a gazdasági és technológiai vonatkozásokra, illetve a politikai változásokkal összefüggésben lezajló folyamatokra.
Elkészült egy, a disszertáció témájához kapcsolódó, de önálló kutatás eredményeit összegző előadás és tanulmány is a PhD-kutatás témavezetőjével, Dr. habil. Simon Mariann-nal közös munka keretében. A tanulmány Zalotay Elemér építész 1958-tól kidolgozott szalagház-koncepciójával foglalkozik: feltárja az innovatív szellemű terv szellemi gyökereit, építészettörténeti összefüggéseit és társadalmi hátterét. A tanulmány főbb megállapításait összegző előadás 2012. november 16-án hangzott el az Architectural Humanities Research Association által szervezett, Architecture and the Paradox of Dissidence című konferencián, melynek a London Metropolitan University – Faculty of Architecture and Spatial Design adott helyet.
Szintén önálló, de a kutatási témával számos elemében szorosan összefüggő munka volt az 1960-as évek iparfejlesztés-politikai irányaival és mérnöki kutatásaival összefüggésben megépülő alumínium- és acélszerkezetű kiállítási pavilonok innovatív szellemű építészetét elemző tanulmány elkészítése. A Pavilion Architecture in Hungary between 1957 and 1970. Structural Aesthetics, Technological Innovation, Politics című tanulmány a CENTROPA – A journal of central european architecture and related arts című folyóiratban jelent meg 2013. januárjában.
A 2013. július-augusztusi beszámolási periódusban készült el a már említett erőmű-építészeti tanulmány. A kétrészes, angol nyelvű tanulmány, mely az Expression of Energy. Architecture of Power Plants in Hungary between 1945 and 1970 címet viseli, s a Periodica Polytechnica Architecture folyóiratban jelenik meg – a szerkesztőség a szöveg mindkét részét befogadta, az első rész már tördelt állapotban van. Befejeződtek a tavalyi londoni konferenciaszereplés kapcsán Simon Mariann-nal közösen készített A Difficult Person for Socialism: Elemér Zalotay and his Strip Building című tanulmány szerkesztési munkálatai is. A tanulmány az Architecture and the Paradox of Dissidence (Abingdon: Routledge) című tanulmánykötetben jelenik meg 2013. novemberében. Megjelent a tanulmány részletesebb magyar nyelvű verziója is A forradalmi tervtől a fantazmagóriáig: Zalotay Elemér szalagházának történeti háttere és recepciója címmel az Építés- Építészettudomány 2013. 3-4. számában.
A nyári hónapokban Haba Péter három jelentős szakmai konferenciára is jelentkezett – szinopszisait mindhárom szervezőcsoport befogadta: a European Architectural History Network harmadik nemzetközi konferenciájára 2014. júniusában, Torinóban, A művészettörténet útjai 2 és az Ephemeral Architecture in Central-Eastern Europe című budapesti konferenciákra idén novemberben kerül sor. Mindhárom szinopszis a kutatási téma egy-egy fontos kérdésével foglalkozik: az előadások az IPARTERV-nél dolgozó nők sajátos 1960-as évekbeli szakmai és társadalmi helyzetével, az ipari építészet művészettörténeti kutatásának általános módszertani problémáival, valamint a pavilonépítészeti kutatások újabb eredményeivel foglalkoznak majd.
Az elmúlt két év tevékenysége összességében az 1945 és 1970 közötti hazai ipari építészet kutatásának jelentős előrehaladását eredményezte, s alapját képezheti a témakör összefoglaló igényű tudományos feldolgozásának.
5/b Regionális kultúrák építészete az ezredfordulón – a kortárs spanyol építészet
A kutatás első évének legfontosabb eredménye az anyaggyűjtés és a főbb kutatási irányvonalak meghatározása volt. Az anyaggyűjtés alapján létrejött egy digitális adatbázis, ami kereshetővé tette a kortárs spanyol építészet legfontosabb elemeit (a jegyzett építészek és építészirodák munkássága: fotódokumentáció, műszaki rajzok, és építészeti leírások). Emellett körvonalazódtak a főbb kutatási irányvonalak, ami alapján megállapítható, hogy a sokszínű kulturális háttér és a 20. századi nemzetközi impulzusok egymásra hatása jól vizsgálható régi és új építészeti viszonya, tehát történeti környezetben kortárs építészeti beavatkozások elemzésével. Ezek a példák esettanulmányokkal illusztrálva rendszerezhetőek az imitációtól a dialektikán át az absztrakcióig, aszerint, hogy az eredeti vagy az új építészeti gondolat dominanciája figyelhető-e meg. (Absztrakció és műemlékvédelem: Kortárs spanyol építészet történeti alapokon. Tavaszi Szél 2012/Spring Wind 2012 Konferencia. Győr, Magyarország, 2012.05.19.)
Gyakorló spanyol építészekkel készített interjúk alapján kirajzolódott az új építészgeneráció szerepe mellett az építészeti iskolák meghatározó jellege is. A részben Madridban, részben Budapesten készített beszélgetések (José Ignazio Linazasoro, Alberto Campo Baeza, Héctor Fernández Elorza, Alejandro Aizpún Virseda - ICA Arquitectura, José María Tabuyo - EXIT Arquitectura) hiteles, közvetlen információkkal szolgáltak a kutatási téma kapcsán, személyes nézőpontokkal egészítették ki a kapcsolódó szakirodalmat mind konkrét épületek, mind tervezésmódszertan tekintetében. (Építész a romok között. Octogon 2012/2 pp. 29-32., Archetípus és új értelmezés, Matadero Nave 16, Madrid, Spanyolország. Régi-Új Magyar Építőművészet 2012/3 pp. 28-30. 2012, Horizont és távlatok. Octogon 2012/8 pp. 18-21., Kapcsolatban a végtelen horizonttal, Casa 1+1=1, Los Penascales, Madrid. Octogon 2012/8 pp. 16-18., Régi és új: tisztelet és kontraszt a kortárs spanyol építészetben. Utóirat-Post Scriptum 2012/3 pp. 28-33.)
A kutatás harmadik féléve alatt a téma több részirányvonala is kifejtésre került, különböző hazai konferencia-előadások és publikációk keretében. Ilyen résztémaköröket alkotnak a különböző rendeltetésű spanyolországi történeti épületek funkcionális átalakulásai, mint például az ipari létesítmények kulturális, közösségi célú hasznosítása. Az ipari örökség védelme Spanyolországban csak a 80-as években került a figyelem középpontjába, de azóta kiteljesedett – a kutatás arra irányult, mennyiben képesek a rehabilitált épületek egy hely identitását megőrizni és egyben közösségformáló erőként fellépni, majd pedig hosszútávú fejlődési folyamatot beindítani. (Új kulturális közösségi terek - városi ipari területek rehabilitációja Spanyolországban. In: Fazekas István, Szabó Valéria (szerk.) A környezettudatos települések felé. Debrecen, Magyarország, 2012.11.22-2012.11.23. Debrecen: pp. 166-172.) Hasonlóan lényegi problémakör a funkcionális átalakulás kérdése szakrális épületek esetében. A történeti templom- és kolostorépületek változásai megfigyeléseim alapján alapvetően három fő csoportba oszthatóak: szétválaszthatóak az eredeti terek kortárs elvek mentén történő bővítései, azok rendeltetésváltó átalakításai, illetve az új szakrális terek létrehozása. (Legacy and Revival – Reinterpretation of Tradition in Contemporary Spanish Churches. Fiatal Kutatók és Doktoranduszok III. Nemzetközi Teológuskonferenciája, Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar, Budapest, 2012.11.02-04. Kortárs spanyol szakrális terek. Guzsik Tamás Emlékkonferencia, 2012. 12. 06-07., BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest) Hasonló résztémaköröket jelentenek a kortárs beavatkozások eszköztár szerint megkülönböztetett típusai, például az imitáció szerepe a kortárs építészetben, annak társadalmi és szakmai megítélésének fényében. (Az imitáció kortárs eszközei - Analogikus megoldások a spanyol műemlékvédelemben. Pro Scientia Aranyérmesek XI. Konferenciája, SZTE-BTK Pszichológiai Intézet, Szeged, 2012.11.08-10.)
A kutatási időszakban lezárult az anyaggyűjtés kiterjesztése és az adatbázis bővítése. Lezajlott a vizsgált korszakhoz tartozó spanyol épületek és építészirodák dokumentációja, ezek táblázatos összefoglalása, a fotóanyag, az építészeti leírások illetve a műszaki rajzok rendszerezésével. Az egyesített adatbázis jelenleg mintegy 1700 épületről és építészeti tervről tartalmaz érdemi, rendszerezett információt. Ezen belül 300 épület kapcsolódik a leszűkített kutatási témához, a régi és új építészet találkozásának vizsgálatához. A kutatás további irányvonalát ezek a spanyolországi esettanulmányok határozzák meg – az elsődleges cél ezek rendszerezése az imitációtól a dialektikán át az absztrakcióig. (Kortárs spanyol építészet – Régi és új találkozása, Arccal NAP felé – Építész Konferencia, 2011. október 20., Győr)
A kutatás utolsó szakaszában az adatbázis Office Access program segítségével került feldolgozásra. Így egységesen, összefüggésében kezelhetőek az épületeket és irodákat tartalmazó táblázatok. A program közvetlen összeköttetést teremtett a tanszéki szerveren tárolt adatbázis és az összesítő táblázat között. Ugyancsak a program segítségével kimutatások és statisztikák készültek a nagymennyiségű adat eloszlásáról – irodák, tartományok, dátumok tekintetében, amik felhívják a figyelmet a legfontosabb kirajzolódó tendenciákra és további kutatási témák irányait jelölik ki. A doktori kutatás további lépése volt a kortárs párhuzamok megkeresése egyéb európai országok esetében – a beszámolási periódus alatt a Közép-európai régió építészete jelentett kutatási alapot. (Modernism Today.: The Fate of Modernist Buildings Mirroring the Changes of Social Demands. In: Timo Tuomi (szerk.) The Survival of Modern: From Coffee Cup to Plan. Espoo, Finnország, 2012.08.07-2012.08.10. p.105.) Az elemzés a spanyol példákra kidolgozott rendszert ülteti át más regionális kultúrák kortárs építészetébe, és azok eltérő építéshagyományaiknak megfelelően vizsgálja a kortárs örökség-rehabilitációs módszertant.
