„A kicsi szép”

Lehetséges (ki)utak és stratégiák itt és most

Az elmúlt években Magyarországon a nemzetközi válságnál is súlyosabb, az építészek mindennapjait érintő építőipari visszaesés következett be. Ez a változás az építészetet és az építészeket is fontos válaszút elé állítja. Az alapvetően mennyiségi és pazarlásra hajló szemlélet válsága előtérbe helyezi az új kiindulópontokat kereső stratégiákat. A tematikus évhez Ernst Schumacher nagy hatású, az ökológiai és humán szemléletű közgazdaságtan „bibliájává” vált könyvének címét választottuk.

Ha a cseppben a tenger tükröződik, akkor a „kicsi” dolgokban is rejtőzhetnek széles horizontú távlatok. A „kicsi” jelző az építészetben sok mindenre vonatkozhat. Lehet negatív és pozitív értelme: jelenthet egy pusztán a funkcióra figyelő, reduktív szemléletet, de egy, az adottságokkal és lehetőségekkel számot vető hozzáállást is. S lehetnek anyagi és szellemi eredői: az anyagi okok a szegénység egyre súlyosabb problémáit, a szellemiek pedig a mindenkori feladatokhoz arányosan viszonyuló, felelős építészeti magatartás mikéntjét vetik fel.

A fentebb vázolt lehetséges értelmezések új, eddig kevésbé ismert területekre vezethetnek. Ezek az építészeti “kirándulások” a tervezői eszköztár kiszélesítésére is módot adnak. Előtérbe helyezik az adottságok és erőforrások körültekintőbb mérlegelését; lehetőségek meglátását és feltárását problémás helyzetekben; az új beavatkozások mellett - vagy akár helyett - a meglévő továbbépítését, az újrahasznosítás különböző módjait. A lépték talán kisebb, ugyanakkor a helyhez, közösséghez fűződő kapcsolatok intenzívebbek lehetnek, és a beavatkozás formái is bővülhetnek.

Hogyan lehet tehát aktív módon reagálni a mai helyzetre? Mennyiben kell támaszkodni a mindenkori helyi kultúra sajátosságaira? Hogyan lehet a specializált tudást összekapcsolni a laikus jártasságokkal? Milyen erőforrást jelent az adott közösség önszerveződése, illetve ennek elősegítése? Milyen együttműködési módok képzelhetők el szakmán belül és kívül? Mit tanulhatunk a környező országok tapasztalataiból? Mit jelenthet, miben rejlik a kicsi ereje?

(A 2012/13-as tematikus év programja része az Építőművészeti Doktori Iskola “Mi a magyar most?” c. projektjének, melynek megvalósulását az “Új tehetséggondozó programok és kutatások a Műegyetem tudományos műhelyeiben” c. projekt teszi lehetővé a TÁMOP-4.2.2.B-10/1--2010-0009 program támogatásával.)

2012. ősz és tavasz

2012 szeptemberében megalakultak a 2012/13-as tanév tematikus évének (K+F projektjének) kutatócsoportjai.

1. „Apátsági kert” címmel a tihanyi bencés apátság Belső-tó parti (Ürge-dombi) területének fejlesztési lehetőségeit kutatja az Alkér Katalin, Bartha András, Gyulovics István, Kovács Zsófia alkotta csoport, konzulensük: Karácsony Tamás DLA egyetemi docens. Projektjük az apátság valós fejlesztési elképzeléseit kívánja alátámasztani, komplex (a terület lehetőségeit, a szerzetes hasznosítás módozatait, a fenntarthatóságot és a kézi építés módozatait egyaránt vizsgáló) tervezői-kutatói megközelítésben.
2. Dimitrijevic Tijana, Brósz Csaba Botond, Kukucska Gergely, Szabó Dávid, konzulensük, Alföldi György DLA egyetemi docens vezetésével a budapesti Magdolna-negyed valós, EU-s forrásokra támaszkodó szociális városrehabilitációjához kapcsolódnak projektjükkel kapcsolódnak a tematikus évhez. Kutatásuk 4 konkrét helyszínt vizsgál olyan speciális funkciók telepítésével, amelyek mind a kerületrész szociális problémáit kívánják orvosolni (információs iroda, mosoda, családfejlesztő-gondozó, stb.).
3. Nyim község aktuális fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik a Szántay Zsófia-Francsics László-Magyari Zsuzsa alkotta csoport, konzulensük, Major György DLA egyetemi docens vezetésével. Projektjük elsősorban az aprófalvak fenntarthatóságának építészeti vetületein keresztül vizsgál és javasol konkrét építészeti beavatkozásokat Nyimben.
4. „Jelenlét az iskolaszekrényben” címet adta a közösségi részvételen alapuló kutatásuknak a Kronavetter Péter-Mihály Eszter-Pelle Zita részvételével működő csoport, amelyet Marosi Bálint DLA egyetemi adjunktus vezet. Az újbudai Szent Imre Gimnázium használaton kívüli udvarának hasznosításával foglalkozó projekt döntően épít a gimnázium tanári karával és diákjaival folytatott konzultációkra.
5. „Közös ház” címet adta Hakkel Márton, Csízy László és Tatár-Gönczi Orsolya projektjüknek, amelyet Fejérdy Péter DLA egyetemi adjunktus vezet. Projektjük kötődik a „Degrowth” nemzetközi mozgalmához, amely a különféle nem-növekedési stratégiákat kutatja az élet számos területén. Projektjük fővárosi önkormányzati tulajdonú, ám használaton kívüli helyiségek hasznosítását is célul tűzte ki.

Egyéni kutatási munkák

A 2012. szeptember 1. és 2012. január 31. közötti egyéni doktoranduszi munka alapján a Doktori Iskola vezetője által megbízott Tanulmányi Bizottság választotta ki a 9 legkiválóbb dokrorandusz munkáját, s számukra a 2013. február 1. és 2012. június 30. közötti időszakra a projekt keretéből ösztöndíj-kiegészítést ítélt oda.

A doktoranduszok egyéni kutatási munkái színes képet rajzolnak elénk. Vannak, akiknek munkája szoros kapcsolatban készült annak a kutatócsoportnak a közös munkájával, amelynek tagjai voltak. Ezekben az esetekben a csoportmunkát segítette, támasztotta alá az egyéni kutatás eredménye. Vannak, akiknek témája tágabb, a tematikus mottóval lazább viszonyban lévő problémát dolgozott fel, ezek általánosságban színesítették, egészítették ki a közös munkát.

Külföldi szakmai tanulmányutak

A tematikus évhez kapcsolódott több munkacsoport külföldi szakmai tanulmányútja is. Míg a Magdolna-negyeddel foglalkozó kutatócsoport Berlin szociális építészeti helyszíneit elemezte (2013.április.18-21.) a nyim-i, elmaradott hazai kistelepülés fejlesztését előmozdítani szándékozó csoport erdélyi hasonló helyzetű kistelepüléseket látogatott meg (2013. április 12-16.), a tihanyi bencések projektével foglalkozók olasz, osztrák és szlovén apátságokat tanulmányoztak (2013. április 3-6.). E kiscsoportos külföldi tanulmányutak mind közvetlen módon segítették a csoportok munkáit, és beépültek kutatásukba.    

A Doktori Iskola nagylétszámú közös tanulmányútja idén Svácjba vezetett, ahol lehetőség nyílt a legújabb közösségi épületek és új fejlesztések helyszíni áttanulmányozására. A szakmai tanulmányutat külön erre a szemeszterre meghirdetett Kortárs svájci építészet c. kurzus készítette elő, Klobusovszki Péter DLA egyetemi adjunktus vezetésével.

Meghívott külföldi előadók

A BME Építőművészeti Doktori Iskola meghívására Andrea Deplazes svájci építészprofesszor tartott előadást 2013. április 19-én a Műegyetem K275. termében. Az előadás címe: Amurs (vonzalmak és választások) – Újabb munkákról. Előadásában a zürich-i ETH-n az előadás időpontjában is látható, 18 munkát bemutató kiállításuk és a hozzá kapcsolódó publikáció alapján beszélt munkáiról.

A BME Építőművészeti Doktori Iskola meghívására Aleksandar Ignjatović belgrádi meghívott előadó tartott előadást 2013. április 24-én a Műegyetem K210-es termében, Three paradigms of yugoslavism – architecture and identity in Yugoslavia 1904-1941 címmel. Előadásában bemutatta, hogyan segítette az építészet az egyetlen, bár kulturálisan nem egységes nemzet megteremtését, mi történik, ha az építészet regionális változatait az állam szponzorálja és azt, hogy van-e különbség a jugosloventsvo és a jugoslaventsvo között?

Évkönyv

„BME Építőművészeti Doktori Iskola 2012/13 – A kicsi szép” című (ISSN 2063-5982, felelős kiadó: Cságoly Ferenc DLA DSc, terjedelem: 210 oldal) kiadvány összefoglalta a projekt keretein belül készült vagy megvalósult valamennyi munkát és eseményt, közli a csoportos és egyéni kutatások publikációit.