Elkezdtük a szoftverrendszer állapotalapú kiserőmű modelljének tesztelését, melynek során a hasznosságorientált ágensprogram segítségével meghatározzuk az különböző technológiától független és általánosított üzemállapotok hasznosságát. A tesztelési program célja a leghasznosabb állapot kiválasztása. A különböző állapotokhoz különböző parciális hasznosság határozható meg. A különböző parciális hasznosságokat megfelelő súlyozással összegezve meghatározható a teljes hasznosság. A különböző parciális állapotok és a súlytényezők száma igen nagy, ezért a feladat futásideje hosszú, a modell tesztelése folyik.
A parciális hasznosság meghatározásába bekerülő legfontosabb stratégiák: a hőszolgáltatás stratégia, a villamosenergia-szolgáltatás stratégia, a hőtároló stratégia, üzemanyag-fogyasztás stratégia, a gépegység-felügyelet stratégia és az időjárás stratégia. Megvizsgáltuk a villamosenergia-tároló kezelő stratégia implementálásának lehetőségét is. Ezek a stratégiák igen sok kritériumtól függenek, amelyeket a modellezés során figyelembe kell venni.
A hőszolgáltatás stratégia legfontosabb kritériumai a vízhőmérséklet, a hőigény és a hőrendszer tehetetlensége, amelyeket a szimuláció során figyelembe vettünk. A villamosenergia-szolgáltatás stratégiájában érvényesíteni kell a menetrendet, az attól való eltérést, az esetleges tartalékpiaci kötelezettségeket és utasításokat. A hőtároló stratégia esetén a hőtároló kezelését (töltését és kiürítését) kell ütemezni. Az implementált üzemanyag-fogyasztás stratégia esetén a legfontosabb, hogy a leadott gázfogyasztási menetrendtől való eltéréseket minimalizáljuk. Az egyes egységek túl gyors szabályozását, illetve ki-be kapcsolását bünteti a gépegység felügyeleti stratégia. Az időjárás stratégia a szélsebességből adódó korlátokat veszi figyelembe.
Folytattuk a villamosenergia-piacok összekapcsolásának hatásait vizsgáló szoftver moduljainak tesztelését. A nagy villamosenergia-piac összekapcsolásakor különösen fontos a rendszer biztonsága, a hálózati elemek hatékony kihasználása és a gazdaságosság. Az algoritmusok közül legcélszerűbb a COSMOS algoritmus implementálása, tehát megvizsgáltuk annak alkalmazhatóságát. A COSMOS algoritmus célja „social welfare” maximalizálása bizonyos piaci és hálózati korlátok mellett. A vizsgálat eredményeként megállapítottuk, hogy saját algoritmusok fejlesztése is szükséges.
Mmegkezdtük saját új algoritmusok fejlesztését és folytattuk az eddig elkészített és implementált algoritmusokat továbbfejlesztését. CPLEX támogatással oldottuk meg a Mixed Integer Quadratic Programming (MIQP) problémát. A teszteket a HUPX (Hungarian Power Exchange) publikus és anonimizált eredményeit és adatait használtuk. Ezt a választást az indokolta, hogy az eredményeinek rekonstruálásához minden ajánlat rendelkezésünkre állt. Az eddigi tesztek eredményei azt mutatják, hogy a kapott MCV értékek, valamint a szereplőkre allokált mennyiségek hiba nélkül egyeznek a tényleges értékekkel.
Elkezdtük továbbá annak vizsgálatát, hogy a rendszerszintű szolgáltatások – különösen pl. a szekunder tartalék – piaca hogyan kapcsolható össze a jelenlegi piacokkal, amelyek energiatermékek kereskedését teszik lehetővé. Ez a fázis egyelőre az irodalomkutatásnál és a lehetséges kutatási forgatókönyvek felvázolásánál tart.